Mihály

Illusztráció: Csiby Mihály - Csendes mise (részlet) - Mátraszentimre (Forrás: kozterkep.hu)

Falu. Kölcsönkapott parasztház. Gerendás mennyezet. Hónapokig éltem ott. Látogatóm azért bőven akadt. Budapestről jött festőművész barátom, Csiby Mihály, akinek alkotása sok-sok templomban ébreszt áhítatot.

Arról is ismert szakmai körökben, hogy tudományos pontossággal ábrázolta, valósághűen a mikroszkopikus kicsinységű állatokat.

Feladat hozta otthonomba, és főként a hatalmas beszélgetések. Vályogfalra freskó? Körablakot nyitni a napfénynek? A bibliai Új Földet és Eget visszafelé folyamokkal érzékeltetni? A halálról is szó esett.

– Tudod – mondta – csak azt fogom sajnálni, hogy el kell válni azoktól, akiket szerettem. Ezt éreztem nemrég Kittenberger Kálmán sírjánál is. Miért kell megismerkedni, egymást megszeretni, ha elválunk?

Múlhatatlan szeretet

Vajon miért? Élhetünk szeretet nélkül? Mit érne az élet, ha nem ismerkednénk meg, ha a találkozásokkal nem gazdagítana a szeretet? Elmúlik. Igen. Akkor sem hiába. A múló évek bennmaradnak a fák törzsében. A születő és múló kapcsolatok nyomot hagynak bennünk. Ő sem lenne az, ha nem találkozik eltemetett barátjával és velem. Belső gyarapodás a szeretet-élet alakulása által történik.

Persze, jön a halál. Elkerülhetetlen. Ám ha az Én halhatatlan, múlhatatlan benne az igaz szeretet. A fájdalmas elválás egy új lépés egy – jelenleg elképzelhetetlen – találkozás felé. “Minden kezdetben ott a vég, ám minden végben egy új kezdet!”

“Istennél semmi sem lehetetlen.”

– Mire alapozod vakmerő reményed? – szegezte nekem a kérdést Csiby Mihály barátom.
– Te kérdezed, aki századokra örökíted meg a Biblia jeleneteit? Alkotásaid arról beszélnek, hogy hiszel Istenben, akiről vallja János apostol: “Istennél semmi sem lehetetlen.” (Lk 1,37) Isten Fia pedig, Jézus arról tanít, hogy “Atyám házában sok hely van… elmegyek és helyet készítek nektek.” (Jn14,2)

És kérlek, emlékezzél, hogy keresztre szögezetten, haldoklása közben, ahhoz, akit súlyos vétek miatt feszítettek meg, és védelmére kelt a káromolt Jézusnak, akkor Jézus ígérte neki: “Bizony mondom neked, még ma velem leszel a paradicsomban.” (Jn 14,2)

Nagy csönd lett a társunk

– Értelek, értelek, – közben vörös borral koccintottunk – de úgy vagyok ezzel, ha Isten őszinte hozzám, akkor én erre a biblia egyik szereplőjével így szólok hozzá: “Hiszek! Segíts hitetlenségemen.” (Mk 9,24) Nagy csönd lett a társunk. Egy vagy több percig tartott, már nem emlékszem. Ő szólalt meg.
– Ha akarnám sem tudtam volna vagy tudnám elkerülni a szeretetet, amely lelkembe öleli szeretteimet. Ha megszüntethetetlen a szeretet, akkor úgy látszik, a nekem készített “helyet” a paradicsomban én sem kerülhetem el… Nem is akarom. – Arcán bizalom és mosoly ült.

Elképzelhetetlen találkozás

Csiby Mihály: Keresztút - Római katolikus templom, ÚjszilvásMég néhány órát beszélgettünk. Vályogfalra nem lesz freskó… a körablakon azóta is beárad a napfény… a harmadig kérdés megoldatlan maradt. Csiby Mihály új könyvén dolgozott: “A látható láthatatlan.” Benne van az a kép is, amelyet Szent XXIII. János pápa köszönettel fogadott el.

A Keresztút 14 állomása is a könyvben látható, mely a szomszéd község templomában, Újszilváson jeleníti meg az Istenember szenvedését.

A látogatás ideje lejárt. A falu csendes utcáján senki nem tudta, kit kísérek a buszmegállóhoz. Megöleltük egymást. Ma már elmúlt 90 éves.

Remélem, még találkozunk, és a köszöntéskor, majd a búcsúzásnál ölelésünkben ott lesz a hit és a remény az “elképzelhetetlen találkozásban“.

Mácz István
1968, 2015

Ossza meg másokkal is!Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on TumblrEmail this to someone

Hozzászólások