Találkozás a keresztre feszítettel

Gondolatok Mácz István legújabb könyvéről

Mácz István: Találkozás a megfeszítettelImmár a második különös Húsvétot éltük meg az idén. Mégis köznapi értelemben vett csoda történt: az országosan ismert ceglédi közíró kezünkbe adott egy evangéliumi mértékkel is rövid remekművet. A Megfeszített Jézus történetét a keresztút 14 állomása szerint – kettő kizárólag csak Jézussal foglalkozott – a tragikus halált, egyben a dicsőséges feltámadást és megváltásunk drámáját. Mindegyik fejezethez illeszkedik, mert a történet elindítója: egy súlyos árulás. Mint Máté írja evangéliumában (26, 30) Jézus az utolsó vacsorán búcsúzik el tanítványaitól – még az áruló júdabeli Júdástól is, pedig a közösség pénztárosa szívében már akkor a bosszú, az irigység és anyagi szempontok dolgoztak. Az Oltáriszentség alapítása szerény vacsora keretében történt, Zakariás textusának egy részlete (13, 7) és a hozzá illő Zsoltárok (112-117) éneklése után a tanítványokkal Jézus emberi értelemben keserves éjszakát élt meg. Tudta, kiben mi lakik; tudta, hogy kariótiai Júdás kimunkált cselvetése mellett, a tanítványok szendergése és majd Péter gyávasága is növeli majd Jézus magányát és fájdalmát.

Ki vele, ki ellene

Pilátus felesége A szerző finom tollának köszönhetően a transzcendens elemeket úgy mutatja be, hogy a stációk szereplői emberi módon maradnak az olvasóval: ki vele, ki ellene. Júdás tettére némi magyarázatot keres a szerző, bár az csak részben elfogadható; maga az áruló apostol sem hitte talán, hogy a 30 ezüst „ára” egy ártatlan ember vére lesz. És lett. Tovább bonyolódik a dráma, a magát bátornak és hűnek tartó Péter megtagadja Mesterét. A fogságba ejtés után a tömeghangulat felszításával a Nagytanács a fő felelős, majd Pilátus és Heródes már csak a könnyebbik utat választja, szinte lerázzák magukról a felelősségét – és Barabás megmenekül. A vérbíró Kaiafás volt, akinek apósa, Annás másként gondolta a tárgyalás végét; de gyenge volt szembe fordulni határozottan vejével és a csőcselékkel, akárcsak Claudia Procula (Pilátus felesége).

            Az evangéliumok szerzői, mint „gyakorlott drámaírók”, a mentőket és segítőket Mácz ugyancsak sorra veszi. Rufus és Alexander apja, Simon vállára veszi a keresztfát, Veronika meg a jeruzsálemi nők becsületét mentve kendővel törli le az agyon gyötört Jézus arcát és sebeit. A gúnyolás, megalázás minden fortélyát alkalmazó kivégzők miatt a százados némileg elbizonytalanodik, sőt a jobb lator (Dizmász) valóban magába száll: az Üdvözítő halálakor is már volt megváltói tett!

            Az égi -földi jelenséggel kísért halál beállta után Arimateai József, a módos tanácsos kiváltja a holttestet és eltemeti. Ebben a szörnyűséges órákban, szinte ledermedten szemtanúként három hős asszony is jelen volt a Megváltó halálánál: Jézus anyja, Kleofás felesége és Mária Magdolna.

Keresztre születtünk

            Hány meg hány szerző, mű dolgozta fel már a megváltás legszentebb történetét, hány meg hány műalkotás foglalkozott vele… Mácz István, ki a szükséges tudással felvértezve érzett elég erőt magában, és kéri, tárjuk szét karunkat, hogy „lássuk és belássuk, keresztre születtünk.” Segített benne minden igazán gyarló keresztényt. Pál apostol írta a korinthoszi híveknek: „..nem akarok tudni köztetek, csak Jézus Krisztusról a megfeszítettről.” (1 Kor 2, 3)

            Mácz István nem akar beszélni a saját testi gyötrelmeiről, helyette az Úr Jézussal szövetségben tesz hitet az olvasóinak, az igazi híveknek és farizeusoknak, keresztényeknek és nem keresztényeknek, hogy ami megtörtént a Golgota hegyén – az isteni lét időleges feláldozásával az ember(iség) jövőjét megváltoztatta. Segített ebben minden jóakaratú evangéliumi szereplő, tanúságtevő ember, aki – akár élete árán – később hitet tett a Megváltó mellett. A kötet segít a kételkedőknek és bizonytalankodóknak megerősödni, akiket Veronikák, Dizsmászok, Arimateai Józsefek, cirenei Simonok és nem utolsóként Péterek is az igazság útjára vezetik.

            A Szent István Társulat adta kezünkbe a művet, amiben nem kevés ceglédi étosz is megjelent, a Panoráma Média Kft. munkája és áldozatossága formájában. Csibi Mihály grafikusművész rajzai a címlapon és a fejezetek elején esztétikussá tette a kitűnő munkát, az elmélkedés keresztútját.

[Mácz István: Találkozás a keresztre feszítettel]

Dr. Surányi Dezső
az MTA doktora

Hozzászólások