88 évesen
88 év. 88 tavasz, nyár, ősz, tél. Csecsemőkor, gyermekkor, az ifjúság ideje, öregség és már küszöbön az aggkor. (Átlépem?) … Mennyi könny, mennyi mosoly? Sírás, nevetés. Siker és kudarc. Egészség, betegség. — Csodálatos élethivatás szakadékokon át töretlenül szolgálni az Istent és az embereket. A szeretet megszámlálhatatlan színeivel szívemhez szíveket kapcsolt. Lelkek érintkeznek lelkemmel, családommal, őseimmel és utódaimmal együtt. Barátok, munkatársak, ismerősök, könyveim olvasói…
88 év. Több, mint 25 milliárd szívdobbanás. Hallgat a szív, de érez. Lelkem a Mindenséget szeretné átölelni: a Teremtőt és az egész világot létével, élőlényeivel, az emberekkel, akiknek ma a Bibliából idézem János apostol szavait: „Szeressétek egymást, mert a szeretet Istentől van, és mindenki, aki szeret, Istentől van és ismeri Istent.”
Évtizedek óta átélve olvasom Sík Sándor TE DEUM című versét. Most hallgassuk meg a költeményt Sinkovits Imre előadásában. Köszönöm, aki ma velem ünnepel és az életért, amit ő kapott és él, lelke hálát énekel.
2022. január 28.
Mácz István