Találkozás a keresztre feszítettel

Gondolatok Mácz István legújabb könyvéről

Mácz István: Találkozás a megfeszítettelImmár a második különös Húsvétot éltük meg az idén. Mégis köznapi értelemben vett csoda történt: az országosan ismert ceglédi közíró kezünkbe adott egy evangéliumi mértékkel is rövid remekművet. A Megfeszített Jézus történetét a keresztút 14 állomása szerint – kettő kizárólag csak Jézussal foglalkozott – a tragikus halált, egyben a dicsőséges feltámadást és megváltásunk drámáját. Mindegyik fejezethez illeszkedik, mert a történet elindítója: egy súlyos árulás. Mint Máté írja evangéliumában (26, 30) Jézus az utolsó vacsorán búcsúzik el tanítványaitól – még az áruló júdabeli Júdástól is, pedig a közösség pénztárosa szívében már akkor a bosszú, az irigység és anyagi szempontok dolgoztak. Az Oltáriszentség alapítása szerény vacsora keretében történt, Zakariás textusának egy részlete (13, 7) és a hozzá illő Zsoltárok (112-117) éneklése után a tanítványokkal Jézus emberi értelemben keserves éjszakát élt meg. Tudta, kiben mi lakik; tudta, hogy kariótiai Júdás kimunkált cselvetése mellett, a tanítványok szendergése és majd Péter gyávasága is növeli majd Jézus magányát és fájdalmát.

Tovább

Temetőben

Járom a temetőket. Sírokat keresek fel. Élőkkel és holtakkal találkozom. Az élők halálra készülnek, a holtak feltámadásra várnak. Élet nincs halál nélkül, halál sem lenne élet nélkül. Az ember tudja és tapasztalja és ünnepli mindkettőt. Járok a sírok között. Kezemben virág, fejemben gondolatok.

Lehet már 50 éve annak, hogy mélyen érintett Pilinszky János állítása: „Belenőni a halálba, szerintem sokkal intenzívebb élet, mint fiatalnak lenni.”  

Egyetértek Sík Sándor költővel:

„Úgy érzem, az embernek jussa van,
Hogy megélhesse a maga halálát.
Megélje a borzalmas-nagyszerű
Pillanatot, mikor a Végtelenség
Szemébe villan. Nem, az emberélet
Csak a halállal teljesül egésszé.”

Ernesto Cardenal hatalmas versében siratja el barátját.

„A halál
násza a vágynak
az odaadás csúcspontja
a halál.
A halál Egyesülés
és nincs más csak te magad
együtt a világgal…
A halál nem annyi,
hogy elhagyjuk a világot, hanem
alámerülünk benn
te ott vagy a Mindenség titkai közt
a Föld gyomrában
kívül e világ nagy üzemén,
nem köt tér, nem köt idő. “

Halál – egyesülés?

Választ ad erre egy másik jezsuita pap, Teilhard De Chardin. Istenhez szól:

„Add, hogy ha eljön az órám, Téged lássalak meg minden idegen vagy ellenséges erő alatt, amely elpusztítani akarna vagy helyembe lépne. Add nekem, Istenem, azt a megértést, hogy (ha elég nagy a hitem) fájdalmaim mélyén Te bogozod szét létem rostjait, hogy lényem velejébe hatolj és vigyél engem önmagadba… Taníts meg arra, hogy miként egyesüljek Veled halálomban.”

Nem őrült gondolat vagy hiú ábránd így látni a halált? Én velük egyetértek.  Isten emberré lett Jézus Krisztusban, meghalt és feltámadt. Ő az Út, Igazság és az Élet, vallotta magáról. Nekünk pedig azt ígérte: „Aki bennem hisz, ha meghalt is élni fog… Elmegyek és helyet készítek nektek Atyám asztalánál… Atyám házában sok hely van…” (Jn11,21  14,11)

Járom a temetőt. Kezemből szeretteim sírjára kerülnek a virágok. Indulok haza, majd jő a holnap. Tovább élem életem és majd halom halálom. Ember vagyok.

Mácz István

A hitetlenség okai

Dobos torta, feketekávé. Cukrászda kerek asztalán. És mi, hárman beszélgető partnerek. Előbb a napi események, majd családunkban történtek, később a város eseményei csevegésünk témái. A politika után sor került a vallásra.

– Rendszeresen a hitről írsz.

– Igen, a hit éve van.

– És akinek nincs? El tudod – elfogultnak látszol – képzelni, hogy Isten nélkül is lehet élni?

– Igen…

– Kivételesen szólnál az istennélküliségről?

– Persze. Ha van türelmetek, nézzük az istennélküliség okait. – Amit föltétlen figyelembe kell vennünk, hogy a hit ajándék. Vannak, akik megkapják, vannak, akik még nem kapták meg vagy vannak, akik közömbösek, sőt visszautasítják.

Tovább