Beszélgessünk Istennel!

Beszélgessünk Istennel! Karácsonyi gondolatok
Mándy Iván az “ISTEN” című novellájában írja, hogy gyermekkora óta készül vele egy beszélgetésre. Valahol majd leülnek, kávéház asztalához, vagy vasúti váróteremben, vagy sportpálya tribünjén, templomban vagy az utcán összetalálkoznának. Ő és az Isten. Ő semmit nem kérdezne, Isten meg mondja el, amit akar. Veszekedés lenne? Nem történne semmi baj, „mindig csak azzal tudtam veszekedni, akit szerettem.” Az író végül így fejezi be novelláját: „Egy idő után elbúcsúznánk. Ő is megy tovább a maga útján, és én is.”
Lehet készülni, egyáltalán beszélgetni Istennel? A karácsony megadja a választ: igen! Tovább

Ossza meg másokkal is!Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on TumblrEmail this to someone

A legszebb karácsonyi ajándék titka

Egyre közeleg a karácsony. Egyre többet próbáljuk kitalálni, mivel ajándékozzuk szeretteinket? Segítek. Ajándékozzunk szavakat! A szánkból felhangzó szó nem csak hang. A szóban benne van lelkünk és szívünk. Ezért tanácsolom, beszélgessünk: szavainkat ajándékozzuk egymásnak! Ez a legszebb karácsonyi ajándék.
A legszebb karácsonyi ajándék
>>> Tovább

Ossza meg másokkal is!Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on TumblrEmail this to someone

Kőbe zárt várakozás

Advent, eljövetel, várakozásHa van „kőbe zárt fájdalom”, akkor mondhatom, mert érzem, van szellemi-anyagi valómba testesült várakozás… Mozdulatlan lüktetés. Történés nélküli történés. Egyszerűen: várok.

Időtlenség a várakozásban

Időtlen a várakozás (nincs perce, órája, sem napja, sem éve), szüntelen áthatja az embert. A homokórában fogynak a szemek, a szívben állandó a várakozás, mely olyan rózsa, amelynek szirmai le nem hullanak…
Tovább

Ossza meg másokkal is!Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on TumblrEmail this to someone

Öröm és ünnep – beszélgetés Mácz Istvánnal

Mácz István: Öröm és ünnep (könyvborító)Közeledik advent, a várakozás időszaka. Készülünk karácsonyra, a titokra, amelyben Isten emberré lett. Öröm és ünnep című könyvem a mindennapi ember nyelvén közelíti meg a Megtestesülés Titkát. Csodálatot kíván ébreszteni, örömre kíván hangolni és tettekre ösztönözni, mely hármas egység harmóniájában imádat bontakozik ki a lélekben. Jézusra tekintve a Szentháromság mélységei és magasságai fénylenek elmélkedően az olvasó elé.

A megtestesülés ünnepe

Hitünk középponti misztériuma, üdvtörténetének legfontosabb része Isten emberré válása. Ezt a titkot mutatja be mindannyiunk számára a kötet. Misztérium teremt ünnepet. A Megtestesülés Misztériuma tény. Ünnepelni az embernek, az egész embernek kell: szív, ész, akarat. Ha az értelem gondolatot kap, igazság sejlik föl előtte, akkor csodálatra gyullad. A szív ünnepe az érzés: öröm, megilletődöttség, érintettség. Gondolat és érzés tettre serkenti az akaratot. A gondolkozó értelem, az érző szív és a cselekvő akarat harmóniájában megszületik az emberben az ünnep.

Pápai lelkiség és szellemiség

Szent II. János pál pápa 1998-ban, éppen advent első vasárnapján adta közre a 2000. év nagy jubileumát meghirdető bulláját. Ennek első részében így fogalmaz: “Jézus az igazi újdonság, aki az emberiség minden várakozását fölülmúlja. Újdonsága örökre megmarad a történelem egymást követő korszakain át. Ezért Isten Fia megtestesülése és az üdvösség, melyet halálával és föltámadásával megvalósított, az igazi kritérium a történelmi valóság és minden olyan program megítéléséhez, mely azt tűzi ki célul, hogy emberibbé tegye az ember életét.”

Könyvem alapvetően a Szentatya által jegyzett, az Incornationis mysterium címet viselő bullájában kifejezett pápai lelkiséget, szellemiséget törekszik átadni a mindennapok emberének. Hívőhöz, vallás nélküli és kereső emberhez egyaránt szól. Mindenkinek. Egyszerűen és érthetően a Nagy Titokról.

Öröm és ünnep a ceglédi Mária rádióban

2015-ben egy beszélgetéssorozat keretében mesélek eddig megjelent könyveimről a ceglédi Mária rádió hallgatóinak. Öröm és ünnep című könyvem az adventi időszakban, karácsonyhoz közeledve a leginkább aktuális. Beszélgetőtársam most is Szelényi Péter volt. A teljes beszélgetés itt meghallgatható.

Ossza meg másokkal is!Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on TumblrEmail this to someone

Mihály

Illusztráció: Csiby Mihály - Csendes mise (részlet) - Mátraszentimre (Forrás: kozterkep.hu)

Falu. Kölcsönkapott parasztház. Gerendás mennyezet. Hónapokig éltem ott. Látogatóm azért bőven akadt. Budapestről jött festőművész barátom, Csiby Mihály, akinek alkotása sok-sok templomban ébreszt áhítatot.

Arról is ismert szakmai körökben, hogy tudományos pontossággal ábrázolta, valósághűen a mikroszkopikus kicsinységű állatokat.

Feladat hozta otthonomba, és főként a hatalmas beszélgetések. Vályogfalra freskó? Körablakot nyitni a napfénynek? A bibliai Új Földet és Eget visszafelé folyamokkal érzékeltetni? A halálról is szó esett.

– Tudod – mondta – csak azt fogom sajnálni, hogy el kell válni azoktól, akiket szerettem. Ezt éreztem nemrég Kittenberger Kálmán sírjánál is. Miért kell megismerkedni, egymást megszeretni, ha elválunk?
Tovább

Ossza meg másokkal is!Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on TumblrEmail this to someone

Mindenszentek

Mindenszentek. Mácz István: Veletek sírok, hogy velem reméljetekMindenszentek. Halottak napja. Gyász borítja arcunk: megrendülés, fájdalom, szomorúság, könnyek. Szeretteinket szakította el tőlünk a halál. Van remény? Tépjük le magunkról a halálszín fátylat. Ha feltörjük az egyhangúan fehér tojáshéját, a sárga szín reményt ébresztő napfényét látjuk.

A gyász vakká tesz. Hasítsuk szét, hogy önmagunk tudatalatti mélyén elénk táruljon ember voltunk valósága: halhatatlanok vagyunk, örömre képesek, azért születtünk meg, hogy legyünk és örökké éljünk.

Ismerem, megéltem sokszor a gyászt. Keserű íze könnyeimnek a számban. De láttam és látom énem legmélyén: Jézusban vereséget szenvedett a halál. “Egyszer vagyok, hogy örökké legyek.” – vallom Hamvas Bélával.

Mindenszentek. Halottak napja.

Gyász az ember arcán, jól ismerem. Ám könnyeimen át látom és hiszem: a halálnál erősebb az élet, a mulandóság örök tengerbe torkollik, elment szeretteimmel találkozom és Isten otthonában együtt leszünk.

Pilinszkyvel vallom, hogy az “életet és halált lehetetlen nem egybelátni.” Mindenszentek alkalmával mindannyian gondolunk elhunyt szeretteinkre, családtagjainkra, gondolunk a halálra, túlvilágra, Istenre.

Könyvem velünk elmélkedik életről és halálról, örökkévalóságról, gyászról. Együtt érez velünk, gyászolókkal. Segít a gyász feldolgozásában. Nem fél kérdezni, miközben sejti, hogy halottjainkra emlékezve a saját halálunkra is gondolunk.

A ceglédi Mária rádióban a Veletek sírok, hogy velem reméljetek című könyvemről beszélgettünk Szelényi Péterrel. A teljes beszélgetés itt meghallgatható.

Ossza meg másokkal is!Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on TumblrEmail this to someone

Mácz István: Szép az Isten

Mácz István: Szép az IstenKönyvről könyvre címmel beszélgetés-sorozatot indított a ceglédi Mária rádió. Mácz Istvánnal Szelényi Péter most a Szép az Isten című könyvről beszélget.
“Rendkívül fontos kérdés: Van-e Isten? Semmivel sem jelentéktelenebb kérdés: Isten szép?” – állapítja meg könyvében az író. A könyv igazában antológia. Isten szépségéről vall benne Platon, Assziszi Szent Ferenc, Keresztes Szent János, Pázmány Péter, Simone Weil, Benedetto Croce, Teilard de Chardin, Buber, Barth, Hamvas Béla, Maritian, Pilinszky János, Zelk Zoltán, Nemes Nagy Ágnes, Barsi Balázs, Juhász Ferenc, Simon András…. és sokan mások.

A teljes beszélgetés itt meghallgatható.

Ossza meg másokkal is!Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on TumblrEmail this to someone

Mácz István: Találkoztam a szeretettel

Mácz István: Találkoztam a szeretettel Könyvről könyvre címmel beszélgetés-sorozatot indított a ceglédi Mária rádió. Mácz Istvánnal Szelényi Péter most a Találkoztam a szeretettel című könyvről beszélget. Időről időre közreadjuk a többi könyvről szóló beszélgetést is.

“Szívemből kimásolt sorokat adok át. Személyesebb, mint az előző könyvem, az Örülj velem. Emlékezés, inkább vallomás. Valami a lelkemből. Szívem dobbanásai.” – vallja a szerző.

A teljes beszélgetés itt meghallgatható.

Ossza meg másokkal is!Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on TumblrEmail this to someone

AZ ARADI VÉRTANÚK ÜZENETE

A tizenhárom aradi vértanú

Ne ásd föl a múltat a holtakért. Hagyd csöndesen
pihenni őket, s inkább várj. Előbb, utóbb maguktól
jelentkeznek szokásaik szerint. Mert sokféle szokásuk
és szeszélyük van.

(Rónay György)

Igaza van a költőnek közvetlen halottjainkra vonatkozóan és igaz a nemzet családjának nagy halottjait illetően is. Nem kell felásni a múltat, jelentkeznek ők. Jelentkeznek az Aradi Vértanúk. Minden év október 6-án.

Tovább

Ossza meg másokkal is!Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on TumblrEmail this to someone

Paál Zsolt: Gondolatok Mácz István legújabb könyve olvasásakor

Miért?Van egy tévesen La Rochefoucauld-nak tulajdonított idézet, mely valójában Jean Chardintől származik: „Ne désirer que ce qu’on a, c’est avoir tout ce qu’on désire”, mely hevenyészett magyar fordításban ekképpen szól: „Elégedjünk meg azzal, amink van.”

Igaz, Jean Chardinből is kettő volt, a festő és az utazó. A fenti idézet a XVIII. századi festőtől származik, akinek művészete és Mácz István egész életműve között rejtett és mégis nyilvánvaló hasonlóságot talál e sorok írója.  Tovább

Ossza meg másokkal is!Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on TumblrEmail this to someone

« ElõzõKövetkezõ »