Vendégkönyv

Mondja el, ha itt járt és tetszett valami! Mondja el, ha olvasta valahol Mácz István könyveit, és megragadta egy gondolat! Ossza meg másokkal is olvasási élményeit! Vagy egyszerűen csak üzenjen! Mindannyiunknak.

Ossza meg másokkal is!Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on TumblrEmail this to someone



Hozzászólások

27 hozzászólás

  1. Veszey Katalin, 2008. január 20. 21:55

    Én csak most fedeztem fel az oldalt, és remek ötletnek tartom. Főleg, hogy interaktív. A netet böngészve számos idézet olvasható különböző bejegyzésekben, főleg blogokban Mácz Istvántól. Szívesen olvasnék itt is. Akár a szerzőtől magától, akár valamelyik olvasójától.

  2. Kapolcsi Ferenc, 2008. január 27. 20:38

    Kedves Mácz István! Régóta olvasom könyveit, egyszerűen magávalragadóak. Az oldalának azért örülök, mert olyan érdekességeket tudhattam meg Önről, amelyekről eddig mit sem sejtettem. Gratulálok az elismerésekhez és díjakhoz!

  3. Domján Éva, 2008. március 07. 08:58

    Kedves Mácz István! Olvastam az Örülj velem! című könyvét. Köszönöm, nagyon sokat segített, és mind a mai napig szívesen veszem elő.

  4. Csizmadia Károly, 2008. augusztus 07. 11:32

    Kedves Mácz István! Köszönöm könyveit, gyakran forgatom. Kíváncsian várom a következőt! Jó egészséget kívánok!

  5. Éder Edit, 2009. augusztus 26. 09:41

    Kedves Mácz István!

    Ön egy fantasztikus ember! A könyve beépült a mindennapi életembe! Köszönöm ezt a csodát amit alkotott!
    Örömteli szép napokat kívánok!

  6. Mácz István, 2009. november 04. 18:34

    Kedves Vendégeim!
    Megértésüket kérem, amiért eddig nem köszöntem meg, hogy kopogtattak , óh nem házam, hanem szívem ajtaján. Észrevételeik, elsimerésük, köszönetük mind-mind olyan visszajelzések, amelyek szép jutalmuk munkámnak. És ami fontos, erőt adnak az élethez, egy-egy újabb feladat elvégzéséhez.
    Ígérem, vendégeimet, ahogy eddig is, készséggel fogadom, és a továbbiakban válaszolok. Írok.

    Tisztelettel, barátsággal Mácz István

  7. Barabasi Rozalia, 2009. december 13. 13:22

    Kérem Isten áldását mindennapjára, munkájára, amivel megajándékoz minket.
    Sikerült szinte mindegyik könyvet beszereznem, meg akkor is, ha Marosvásárhelyről való olvasó vagyok. Minden sora érvényes mindenkire. Forrásként is használhatom a betegeimmel, mikor vigaszt várnak. Mindannyian hálásak vagyunk. Köszönjük szépen!

  8. Mácz István, 2009. december 15. 10:55

    Kedves Rozália! Köszönöm kedves szavait, áldást kérő imáit. – Szükséges az író embernek, hogy visszajelzéseket kapjon. Ez lelkesít a további munkára, ami tulajdonképpen nem munka. Vajon fárad-e a gyertya, hogy fényt ad és meleget? Az író ember sem tesz mást, mint az ajándékba kapott “kincseit” megosztja másokkal. Szép és szent karácsonyt kívánok Rozáliának és betegeinek ünnepi szívvel, Mácz István

  9. Járfás Emma, 2010. január 07. 17:54

    Nagyon szeretem az ön írását.Tele van bölcsességgel, szeretettel, hittel, Isten ismerettel. Két könyvét olvastam: Kísértés a jóra, és Szép az Isten. Jó tartalom mellett jók a címek is. Interneten el lehet olvasni a többi könyvet? Ha igen, hol? Szeretnék többet megvenni, de nem tudom hol. Eddig kölcsön kaptam őket egy lelkipásztortól, de elköltözött. Szeretném, hogy sajátom is legyen. Isten áldja meg önt, boldog, hosszú élettel, hogy még sok könyvet írjon.

  10. Mácz István, 2010. január 17. 20:21

    Kedves Emma! Ma olvastam sorait. Köszönettel veszem értékelő szavait. Interneten könyveim nem olvashatók. Könyveimet elsősorban Budapesten a Ferenciek terén a két kiadó boltjában lehet megvenni. A Szent István Társulat boltjában és a Szent Gellért kiadó üzletében. Vagy esetleg vidéken egyházi könyvesboltban.
    Néhány írásom megjelent az ARANYLANT irodalmi és művészeti magazinban (www.aranylant.hu), amely interneten található meg. Szeretettel köszöntöm, Mácz István

  11. Szepesi Katalin, 2010. január 21. 20:30

    Kedves Mácz István Úr!
    A könyveivel a Szent István könyvesboltban Szegeden szoktam találkozni.
    Mindig megveszem a legújabb könyveket. Az “Élni, vagy meghallni” című könyvből két példányom volt.
    Egy elkeseredett , egyedül élő 40 év körüli fiatalember már próbált öngyilkos lenni, és a beszélgetésünk megerősítette azt, hogy ismét hasonlóra készül. Betettem név nélkül a postaládájába azt a könyvet, ami reá várt. Csak azért imádkoztam, hogy megtalálja, mielőtt megteszi azt, amire elkeseredésében készül. Néhány nap múlva ismét találkoztunk . Boldog voltam, hogy látom.
    Csodaként említette, hogy talált egy könyvet, amely átbillentette az elhatározásán.
    Ez néhány éve történt. Még sokáig egyedül élt, de egy hónappal ezelőtt, amikor egy iskola aulájában találkoztunk, amikor az unokámat vittem játszóházba, boldogan mesélte, hogy van munkája, szereti és megbecsülik, ott dolgozik az iskolában karbantartóként és megérintette a szerelem. Boldog!
    Köszönjük mindezt a Gondviselésnek és általa Mácz Istvánnak.

  12. Mácz István, 2010. január 22. 09:54

    Kedves Katalin!
    Jézus egy alkalommal , amikor vak emberrel találkozott, földre hajolt, port vett a kezébe, nyálával megnedvesítette, a vak szemét azzal érintette, és az látni kezdett.- Valahogy így érzem, hiszem, egy könyv csupán por, ám az Ő kezében gyógyít, segít látni… Köszönöm a Neki mondott köszöneteket!

  13. Mocsár Gáborné Fehérvári Judit, 2010. április 01. 22:59

    Credo

    Gál Juditnak

    Megfeszíttetünk mi is naponta,
    áldást vár sóvárgó valónk
    ahogyan az IGE is testté lett,
    a szeretet irgalmáért
    nyílik imára ajkunk.

    Nem éhezni és nem szomjazni többé,
    ha nyílik a hetedik pecsét.
    Könnyek nélkül színről színre látni
    Isten arcát és homlokunkon
    hordani Nevét.

    S égi madarak szállnak mustármagos fánkra,
    mert áldott humuszba hullott a mag,
    érteni fényes felhő szavát,
    mely titkot őrzött hegyről lejőve
    Péter, János és Jakab.

    Akkoron betölti Jézus mindazt,
    mit eltörölni nem kívánt,
    imigyen áll majd házunk
    ama erős kősziklán,mikor nem tántorodik lábunk
    az ÚR Napján.

    Mert szélkiáltóként léptünk e Földre,
    mi, a csöndes szelídek,
    háborog mégis a bensőnk,
    s jajait nem érinthetjük meg soha,
    zokog a Hetedik Harsona.

    Álmokba szédült a lelkünk,
    Kezünk közt recseg a Föld torka,
    Szórtuk átkaink felelőtlen
    sarjasztni hittünk fát, gabonát,
    Kenyerünkbe belegyúrtuk a kovászt.

    Nem vettük Uram észre,
    szád leheletét:a hajnali Eget…
    Sem a másik emberben megtestesült
    lámpássá növesztett kegyelmedet,
    mert egyet ismertünk csak: a Márta-hitet.

    Fedd fel Uram, kerubod második arcát,
    tégy félre turbánt, koronát,
    Törölj el szent várost, ha az csak kopár mese,
    Hadd hangozzon fel a szó: Tolle lege!
    Tolle lege!

    M. Fehérvári Judit

    Kedves Mácz István!

    Nagyon szépen köszönöm ezt a honlapot!
    Rendkívül sokat jelent nekem és Barátaimnak is!
    Az az Igazság, hogy valamikor akkor ismertem meg az Ön munkásságát, amikor az etika, mint tantárgy megjelent az iskolákban.
    Én voltam ugyanis az egyetlen etikatanár, s éppen a hitem miatt.
    Az összes munkáját olvastam és többször is…
    Egy időben csak az Ön könyveit ajándékoztam barátaimnak különböző alkalmakkor, noha nagyon sok szerzőtől vannak könyveim.
    Csodának tartom azt is, hogy Claudel munkáit én is nagyon szeretem.
    Mindezt reformátusként, de az ökomené jegyében.
    Sokat járok katolikus misékre is, mert gyerekkoromból a görög-katolikus szertartások maradtak a legszebb emlékeim.
    Jártam katolikus egyetemre is, de nem fejeztem be, mert nem akartam otthagyni a gyülekezetem…
    Ember embernek csak a Szeretet jegyében adhat igazi kincseket: ha csak arra lennének jók az Ön írásai, hogy elgondolkodtassanak, már az is egy lépcső lenne azon a grádicson, amely az Üdvösség- akár homályos, de elérhető – látásához vezethetne…
    De valamiért az a misszió, amit Ön tesz ezekkel a munkáival, mégis időt ajándékoz: belső látást az alázathoz, hangot és erőt az Ige továbbadásához…
    Rendkívül sokat ad azzal, hogy valóban a Léleknek ad, s érthetően, gyönyörűséges mondatokban teszi ezt.
    A Bölcsesség igézete hatja át minden munkáját.

    Nagyon szépen köszönöm azt a pasztorálpszichológiai látásmódot, amely az én életem is előrébb vitte és viszi, s kívánok erőt ahhoz, hogy írjon és hirdesse az Élő Isten bennünk, teremtményekben megnyilvánuló akaratának megértését!

    Nagyon sok szeretettel és köszönettel Áldást kérve munkájára: Ditta

  14. Mácz István, 2010. április 02. 15:53

    Kedves Ditta!
    Ismét egy elgondolkodtató szép vers, ünnepeinkhez kapcsolódó. Levelében pedig láttatja “találkozásunkat”, ami a Kisértés jóra című könyvemmel kezdődhetett. Ennek pedig már éppen 20 éve.
    Az író tulajdonképpen ismeretlen olvasóknak ír. Legfeljebb érzi, sejti, vajon mi az, amire vágynak. Máskor pedig ellenállhatatlan meggyőződés indítja: erről kell írnom! – Megszületik a könyv és elindul. Szelíden. Nem erőszakos. És akkor jön az Olvasó. Kezébe veszi-e vagy sem? Olvassa-e vagy sem? Befogadja-e vagy sem. És abban a pillanatban, amikor értőn és élőn magába fogadja, akkor már az író társalkotója. – Ezért, mindaz a jó, amit nekem tulajdonít, az amennyiben igazán értékes, a kegyelem ajándéka, aztán pedig az Olvasó együttalkotásának is a gyümölcse. – Így elismerését megosztom olvasóimmal.
    Munkája hivatás, örömmel végezze továbbra is. Boldog az az ember, aki felfelé néz és másoknak is a Végtelen felé mutat.
    Tisztelettel és szeretettel, – István

  15. Ádámné Porcsalmy Éva, 2010. szeptember 01. 08:31

    Kedves Mácz István!
    Örülj velem! című könyve első kiadásban megtalált engem. Annyira elbűvölt, hogy számtalan szerettemet, barátomat megleptem vele, s azóta is folyamatosan ezt teszem; magam nem tudok betelni vele, nagyon szeretem, ha nem is mindennapi olvasmányom, de igen gyakran előveszem egy egy fejezetéért.
    Kérdésem lenne: Seneca melyik művéből vett az az idézet, ami a könyv hátsó borítóján szerepel: “Tanulj meg örülni. ……….”
    Válaszát nagyon megköszönném!
    Munkássága megismételhetetlen, köszönöm Mindenki nevében is, aki olvassa könyveit! Kívánok további örömöt, boldogságot és megelégedést hozó további munkásságot mindannyiónk örömére, Önnek jó egészséget és sok személyes boldogságot! Üdvözlettel: Á. Porcsalmy Éva Debrecenből

  16. Mácz István, 2010. szeptember 28. 18:50

    Kedves Éva!
    Ma olvashattam el levelét. Ennek sok oka van, kérem megértését, hogy igen meleg szívvel írott soraira csak ma válaszolok.

    Kérdésére nem tudok válaszoln. Könyvem az örömről az első volt, amt megírtam. Soha nem gondoltam, hogy megjelenik. Tapasztalatlan “írónak” eszébe sem jutott, hogy az idézetek pontos forrásait feljegyezze. (Azóta a könyvkiadó kéri tőlem.) Így fogalmam sincs, melyk könyvből vettem Seneca idézetét l984-ben. Akkor készült el a kézirat, l99o-ben jelent meg először és azóta még nyolcszor. Mivel senki nem kérdezett rá, nem kerestem meg a forrást.
    Ma már egyszerűnek tűnik. Beütöttem a keresőbe: “Seneca: Tanulj meg örülni””, majd csak ennyit: “Seneca”. Ám annyi idézetet adott ki a gép, hogy azt végig olvasni sem időm, sem türelmem.
    Kérem megértését.
    Igaz örömet szerzett soraival, hogy már az első kiadással találkozott, szívéhez szólnak könyvem nagyon egyszerű, nagyon emberi gondolatai. Egyéb könyveim hasonlóan egyszerű, emberi voltunk igényeire keresi a választ és nem kíván mást, mint mélyedjünk el az Istentől nekünk ajándékozott világban, és az árnyak mellett lássuk a fényt, a könnyeket eltörlő mosolyt, koporsok mellett a bölcsőt, és reménykedve érezzük, hogy múlandó életünk az örökkévalóság óceánja felé tart.

    Kicsit bőbeszédű lettem. Jókívánságát, ami az egészségemet illeti, nagyon rám fér. – Most írás közben jöttem rá (tulajdonképpen kezdő vagyok még az ilyen levelezésben), legjobban teszem, ha címére most azonnal megírom, hogy most megírtam válaszomat.

    Örömet szerző sorait köszönöm! Mácz István

  17. bakonyi zoltán, 2010. december 30. 18:16

    Kedves István!

    Nem kell bemutatkoznunk, hiszen 50 éve ismerjük egymást, pontosabban én ismerem áldott munkásságodat, többek között a “Kisértés a jóra c.könyveden keresztül is. Egyben elnézésedet kell hogy kérjem, hogy csak most kerestem fel honlapodat. Szeretnék a jövőben az általad fémjelzett olvasói “csapathoz” tartozni. Most
    Boldog Újévet és jó egészséget kívánok ahhoz, hogy továbbiakban is ilyen remek írásaid jelenjenek meg.

    Üdvözöllek:
    Bakonyi Zoltán, Izsák

  18. Mácz István, 2011. január 18. 14:26

    Kedves Zoli Barátom!
    “Hanyag” vendéglátó vagyok, hiszen ritkán nyitok bele a vendégkönyvbe. Megértésedet kérem. Karácsonyi lapot örömmel vettem. Ma indul válasz rá.
    Ha újra számolód ismeretségünk éveit, akkor az bizony már inkább 54, mint
    mint 50-n. Hála Istennek!
    Köszöntelek! István

  19. Kiss János (Laci), 2011. április 11. 17:28

    Kedves Pista!
    Örülök ápr. 9-i találkozásunknak. Nagy élmény volt, hogy 52 év után újra találkoztunk. Örömmel nyugtáztam, hogy lányaim már korábban megvettek egy-két könyvedet. Ime a Szentlélek akkor is munkálkodik, ha nem tudunk róla.
    Köszönöm kedves feleségednek is a vendéglátást.
    Remélem majd ismét találkozhatunk.

    Köszöntelek:
    Laci

  20. Mácz István, 2011. április 13. 08:22

    Kedves Laci!

    Életünknek mindig szép pillanata az, amikor hosszú idő után változatlan szívvel nézünk egymás szemébe. Lelkünk érinthetetlen s ezért változhatatlan ( évtizedek minden változása ellenére) mélye őrzi az egyszer elkezdődött barátságot, a szeretetnek egyik nélkülözhetetlen élményét.

    Köszönöm látogatásodat! – Annak pedig igazán örülök, hogy lányaid már “találkoztak” velem. – Szerénységed szűkszavú volt, amikor pályafutásodról számoltál be. Az interneten beütvén nevedet , megismerhettem tudományos munkásságodat. Méltán lehetsz büszke rá. Gratulálok!

    Izsáki években kezdődött barátságunkkal , Pista

  21. Kocsisné A. Anikó, 2011. november 16. 20:43

    Kedves Örömöt hirdető Testvérem!
    Személyesen soha nem találkozhattunk, de számos könyvét . írását olvasva
    nagyon közeli ismerősömnek tartom.
    Hosszú szolgálati éveim alatt, nehézségek közepette is sokszor volt miért örülni.
    Sokszor próbáltuk megszámolni a megszámlálhatatlan áldásokat. Mindig abból volt több! Sokszor volt és van hasznomra ez az életszemlélet.
    Köszönöm a látást, amivel nem csak hívő embereket, de a keresőket is meg tudja érinteni.
    Legyen áldott a mi Istenünk a Mácz Istvánokért!
    Áldja meg életét gazdagon, kegyelmével.
    Üdvözlettel: Kné A Anikó

  22. BAKONYI zOLTÁN, 2011. december 18. 16:21

    Kedves István! Most advent idején és karácsony előtt nagy szeretettel jutsz eszembe, mint olyan Ember akitől az elmúlt 54 év óta csak jót és bölcsességet tanultam. Ezeket elsősorban Tőled és könyveidből kaptam.Azt kívánom Neked,hogy a karácsonyi ünnepeket, hittel, szeretettel családod körében jó egészségben töltsd el. 2012 évre Boldog újévet kívánok, és az Isten áldását kérem, hogy tovább folytasd eddigi munkádat, publikációk és könyvek formájában.

    Üdvözlettel

    Bakonyi Zoltán és Felesége, Mária.

  23. BAKONYI zOLTÁN, 2012. augusztus 15. 22:09

    Kedves István ! 2012 aug.20.án Szent István államalapító királyunk ünnepén köszöntelek.A fenti szép ünnepnek van személyes szivet melengető aktualitása is.A Te névnapod, mely alkalomból nagy szeretettel és tisztelettel kívánunk boldog névnapot Bakonyi Zoltán és Felesége Mária 2012 08 15

  24. Vámos Ignácné, 2013. december 22. 11:20

    Kedves István Atya!
    Remélem, nem sértő a megszólítás. Számomra továbbra is az a példaértékű oktató tetszett maradni, akit gyermekként megismertem és tanításainak részese lehettem.
    Sok évtized telt el, de a szép emlékek megmaradtak. (A hittanórák,az első áldozás, kis énekkar,a szentbeszédek melyek hatására zsúfolásig megtelt az izsáki templom.)
    Nagyon örülök, hogy olvashatom a megjelent könyveit, melyekből az Isten- és emberszeretet árad.
    Isten áldását kérem és nagyon jó egészséget kívánok a további munkáihoz, mellyel megörvendezteti az utókort.
    Nagy tisztelettel és szeretettel: Vámos Ignácné / Damásdi Mária/

  25. Mácz István, 2013. december 30. 16:39

    Kedves Marika,
    alig értek ehhez a mai “csodához”, ugyanis már megkaptam sorait egyszer, válaszoltam (facebook) és most itt van ismét a vendégkönyvbe. Örömmel veszem és ismét válaszolok.
    Dehogy sértett meg! Megtisztelt, sőt érzi szívében, az az ember akivel akkor gyermek-szívvel találkozott, nem változhatott lényegében meg. Isten kegyelme megtartott hivatásomban és küldetésemben. Persze most más “szinfalak”, más “körülmények” között,
    de EMBEREK között, akikben végtelen igény van az Igazságra, Jóságra, Szépségre és vannak, akiket arra szán az Isten, a Végtelenbe mutassanak,
    és ő maga a sok-sok gyermekszemben is meglátta, akire vágynak.
    Sorai igazi karácsonyi meglepetés volt! Olykor olykor nemcsak Izsákról jelentkeznek, hanem pl. Gödöllőről.
    A jó Isten akarta, ha hangosan nem beszélhetek Róla, a könyvek néma betűi kiáltsák lelkem szavát. – A betűk “magok” csupán, ha gyökeret vernek vagy még virágba nyílnak, gyümölcsöt hoznak, azért már Őt illeti a hála és köszönet.
    Most én kérek elnézést hosszú válaszomért. Öreg ember már ritkán szól röviden… Bízom abban, szeretett családban él, amelynek szíve Marika, ismeretlenül is köszöntöm őket.
    (Ma jól vagyok, gyakran betegségeim teszik lehetetlenné, hogy írjak,
    örülök, hogy Marikának nem kellett válaszra sokat várnia.)
    “Izsáki szívvel, lélekkel” gondolok Marikára
    maradjon velünk az új évben is az Isten.
    István….

  26. reka, 2014. szeptember 14. 07:51

    Kedves istvan!Nagyon tetszik az oldal.remek;-);-)Gratulalok;-);-)
    Udv,Tisztelettel:reka

  27. Gál László, 2017. május 07. 15:26

    Kedves Mácz testvér! A kísértés a jóra című könyvet olvasom. Nagyon sok jó gondolatot kaptam belőle. A jó gondolatot igazán úgy is értem, hogy dolgokat más megvilágításban is látom egy-egy írás elolvasása után. Köszönöm az olvasás élményét! Gál László