Vér és szabadság: hazaszeretet

Eger. 1956. Harcok. Sortűz az emberekre. Sebesültek. Kórházba hívják a papot, aki már hívás nélkül elindult. Kórteremről kórteremre jár. Ágyanként beszélget a sebesültekkel. Hosszabban időz egy tizenöt éves szép arcú lánynál.

– Oly fiatal vagy. Súlyos a sérülésed. Sajnállak.

– Ne tessék vigasztalni. Érzékeny virág a szabadság. Hogy éljen, vérünkkel kell öntözni. Fáj a sebem, nagyon fáj, ám arra gondolok, hogy szeretem a hazámat és véremmel öntözhettem a szabadságot.

A pap megilletődött. Hallgatott. Együtt imádkoztak. Búcsúzáskor megsimogatta a szabadságharc vértanú lányának arcát.

Hazaszeretet csak a szabadságszeretettel együtt lehetséges. Valamit tenni kell mindenkinek. Olykor az életet kockáztatni. Néha vérünket ontani. Legtöbbször csupán tenni, ami ránk bízatott: munka, kötelesség.

Téglából épül a ház, porszemből állnak a hegyek. Életünk „mezei virágaiból” – ha sorsunk a vértanúság rózsáját nem kívánja – a hazaszeretet.

——

Megjelent Mácz István Találkoztam a szeretettel című könyvében (Szent Gellért Kiadó és Nyomda, Budapest 2000)

Advent négy hete – nekem nem elég

Advent, eljövetel, eljött az emberekhez Isten. Négy hétig, kivételesen az idén 3 hétig várjuk születése napját. „Az Ige testté lett, és közöttünk lakozott.” (Jn 1,14) Az Isten Fia a judeai Betlehemben született. Édesanyja a názáreti Mária. Mellette volt József, az ács, majd pásztorok jöttek, később bölcs királyok és megajándékozták az újszülött Gyermeket. Imádták Őt.

Tovább

„Ihleted, ha fényt nem ad”

Szobrász barátom az utcán szólított meg. Keressem műtermében. Legújabb alkotását szeretné megmutatni. „Véleményedet akarom hallani. Néhány hónap alatt a kereszt témájára több ezer éves motívum keretében 9 művet csináltam. Közömbösségem ellenállása ellenére meg kellett csinálnom.” A néhány perces beszélgetésben háromszor is elhangzott tőle: „Közömbösségem ellenére.” Felfigyeltem szavaira. Vajon mi indította ilyen erővel alkotásra, hogy nem volt képes ellenállni? Az ihlet. Ám az ihletben milyen erő ösztönző, vagy ki ihlet? Csontváry Kosztka Tivadar festőművész írja, hogy „egész élete egy láthatatlan Teremtő erőnek van kiszolgáltatva.” Tévedett?

Tovább

Jézus és a lator

„Vittek vele két kivégzésre ítélt gonosztevőt. Mikor arra a helyre értek, amelynek Koponyahely a neve, keresztre feszítették. Ugyanígy a gonosztevőket is, az egyiket jobbról, a másikat balról. (…) Az egyik megfeszített gonosztevő káromolta: „Nem te vagy a Messiás? Szabadítsd meg hát magadat és minket is.” A másik azonban feddő szavakkal rászólt: „Nem félsz az Istentől, hiszen te magad is ugyanazt a büntetést szenveded? Mi ugyan joggal szenvedjük tetteink méltó büntetését, de ez semmi rosszat nem tett.” Aztán hozzá fordult: „Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz uralmaddal.” Erre ő így felelt: „Bizony mondom neked: még ma velem leszel a paradicsomban.” (Lk 23,32-43)

Tovább

Feszület

Gyermekek szenvedése, ártatlanok kínja, háborúk, haláltáborok, katasztrófák, kínzó betegségek, népek és egyének sorstragédiái mind-mind kérdésként kiáltják? Miért? Miért?! Választ várunk.

Mi a válasz? Ki ad magyarázatot? Még Isten sem talál szavakat, „csupán” elénk állítja a Feszületet. Lázadó vagy kétségbe esetten könyörgő miértjeinkre ez az Ő válasza. Megtestesült Isten Fia a kereszten. Isten válasza. Értjük?

Tovább

88 évesen

88 év. 88 tavasz, nyár, ősz, tél. Csecsemőkor, gyermekkor, az ifjúság ideje, öregség és már küszöbön az aggkor. (Átlépem?) … Mennyi könny, mennyi mosoly? Sírás, nevetés. Siker és kudarc. Egészség, betegség. — Csodálatos élethivatás szakadékokon át töretlenül szolgálni az Istent és az embereket. A szeretet megszámlálhatatlan színeivel szívemhez szíveket kapcsolt. Lelkek érintkeznek lelkemmel, családommal, őseimmel és utódaimmal együtt. Barátok, munkatársak, ismerősök, könyveim olvasói…

88 év. Több, mint 25 milliárd szívdobbanás. Hallgat a szív, de érez. Lelkem a Mindenséget szeretné átölelni: a Teremtőt és az egész világot létével, élőlényeivel, az emberekkel, akiknek ma a Bibliából idézem János apostol szavait: „Szeressétek egymást, mert a szeretet Istentől van, és mindenki, aki szeret, Istentől van és ismeri Istent.”

Évtizedek óta átélve olvasom Sík Sándor TE DEUM című