ISTEN (és) az Igazság, a Jóság, a Szépség

Isten az Igazság, a Szépség, a JóságIsten igazságával elbűvöl, jóságával melenget, szépségével magához édesget.

Az igazság isteni valóság. Maga Jézus mondja: „Én vagyok az út, az igazság és az élet.”

A jóság lényege isteni. „Egy valaki jó, az Isten.” Tanítja Jézus.

Isteni fénylik a szépségben, e szépség tündökölt át Jézuson színeváltozásakor a Táborhegyén: „Ragyogott az arca, mint a nap, ruhái pedig fehérek lettek, mint a napsugár.”

Törekednénk-e az igazság után, vágynánk-e a jóság után, kívánnánk-e a szépséget, ha nem hordanánk mélyünkben, bár részlegesen, a Végtelent? Az ostyában (úrvacsorák falatnyi kenyerében) “elfér” az Isten. Minden igaz, minden szép, minden jó a Végtelent rejti.

Tovább
Ossza meg másokkal is!Share on Facebook
Facebook
Tweet about this on Twitter
Twitter
Share on Tumblr
Tumblr
Email this to someone
email

Halálunk napja

Halottak napjaA cím nem tévedés, hiszen mindannyian tudjuk: Halottak Napja van. Temetőkbe megyünk, szeretteink sírjára virágot teszünk, gyertyát gyújtunk és emlékezünk a napra, amikor ő, ők elmentek, – előre mentek! -. Haláluk órájára emlékezünk. Vajon gondolunk halálunk napjára is? Tovább

Karácsonykor ránk mosolyog az Isten

Karácsonykor megszületett az Isten Fia. Karácsonykor ránk mosolygott az Isten. Jézus Krisztus tekintetében Isten mosolygott minden emberre.
Karácsonykor megszületett az Isten Fia.
Karácsonykor ránk mosolygott az Isten.
Igen, ott a betlehemi istállóban.
Pásztorok térdeltek eléje,
bölcsek földig hajoltak előtte,
és mit tett Ő? Az isteni Kisded?
Rájuk mosolygott!

Tovább

Halottak napján

Halottak napja
Szeretteimhez a temetőbe kimenni nem tudok. Képzeletben állok sírjuk előtt. Szívem gyertyaláng. Emlékezésem fehér virág. Cardenal szavai jutnak eszembe.

    „Itt vagy és mindenütt.
    Éppoly könnyű találkozni veled,
    Mint Istennel –
    (vagy éppoly nehéz.)”

Szavak nélkül ima sír fel bennem. Hallgatnak ők is. Mély csöndben öleljük egymást.

Aztán – azután érzem… könnyeimet letörlik arcomról…

Mácz István, 2017

Forradalmunk, szívünk, ünnepünk

Kokárda - nemzeti ünnepünk Kérem olvasóimat nemzeti ünnepünk napján, hogy jelen írásomat kivételesen ne olvassák, hanem mint egy ünnepi beszédet hallgassák meg. Otthonuk táguljon oly szélesre, mint hazánk ősi határai…

Emlékbeszéd. Ünnepi megemlékezés. Trombitaszó, zászlók, versek, tánc, énekek, koszorúk. Bennünk készülő vihar, villámlás előtt, múltunkból jelenünkbe törő remény.

Néhány ezer évvel ezelőtt megkérdezték a kínai bölcset, Kung-cét, mi az, ami a népet fenntartja? Tovább

Isten legszebb meséje

Az első karácsony, és azóta minden karácsony az Isten embereknek elmondott gyönyörű szép meséje. Karácsony - Jézüs Krusztuzs születése - Isten legszebb meséje - Mácz István

Tovább

Ébenfa-elefántcsont-Krisztus

Ébenfa elefántcsont KrisztusOtthonom legfontosabb falán függ. Féltve őrzöm, ó nem a pénzben mérhető értéke miatt. Amikor ránézek, nem csupán az értünk meghalt Jézusra gondolok. Nagymamám jut eszembe zsemlével, és az a nagymama, aki művészi feszülettel keresett fel. Ébenfa kereszten elefántcsontból faragott Krisztus. Tovább

Az élet értelméről tűnődik Mácz István legújabb könyvében

Mácz István: Miért? - Tűnődések az élet értelmérőlMácz István: Miért? – Tűnődések az élet értelméről című könyve nemrégiben jelent meg. Eszmélésünk idején, nyári esték csillagégboltja alatt, zölden lélegző fák társaságában mélyről bukkannak fel a kérdések: Miért élek? Mi végre vagyok a világon? Mi célja életemnek? Ki vagyok?  Honnan jövök, merre tartok? Miért e néhány évtizednyi földi lét?

Tovább

Isten arca

Szentháromság“Egy Isten sok arca” című könyv nemrég került a kezembe. Istenünk “sok” arcát mutatja be a Biblia alapján. A középkorban Nazianzi Szent Gergely egyik fohászában kérdi Istent, a Mindennevűt, hogyan szólítsa – a Mindenszívűt, hogyan szeresse és végül: “Mindenarcú, hogy tapintsalak?”

Isten, akiben hiszel, annak milyen arca van?
Tovább

Levelek Anyámnak ötven éve és ma

Édesanya, AnyaCsongrád, 1963

Édesanyám,

ha virágokat küldenék, elhervadnának, de szeretetemtől színes gondolataim frissen érkeznek hozzád.

Az Úristen saját szépségéből adott a virágoknak, a messzi csillagoknak, az erdők zöldjének és a felhők bíbor-arany-ezüst játékának…

Erejét adta az anyag ölében nyüzsgő titkos mozgásoknak és az égitestek alig mérhető rohanásának. Bölcsességét a világmindenség terveibe tette, az értelem kutató fényét a férfi fejében gyújtotta meg. Szeretetének jóságát hová helyezte?

Az anyák szívébe… Tiédébe is, Édesanyám!

Fiad

…………….

Amióta Jézusban az Isten emberré lett s ki tudja hányszor mondotta anyjának, Máriának: Anyám – azóta a szent szó szentebb lett: Anyám!

Szívek piros koszorújában él az ember. Szeretetek gyulladnak lángolnak fel és hamvadnak el körülötte. Csak egyetlen szív ég érte a földön s az égben egyaránt: édesanyja szíve.
Ahol szeretet van, ott az Isten jelen van. Így tehát Istent nem lehet a földről száműzni, amíg egyetlen anyai szív dobog s benne a tiszta szeretet.

Ha a szívek a szeretet mécsesei, akkor az anyák szíve örökmécsként ég a családok életében.
A női szív az anyaság bölcsője. Benne ring az emberiség élete s jövője. – Áldott a szíved Anyám, mert benne hármónknak ringattad életét, családunk és nemzetünk jövőjét. Nem éltél hiába, nem éltél csak magadnak.

Ha igaz, hogy az anyák mindig szeretik gyermekeiket, akkor az is valóság, hogy még a tékozló fiúk s lányok lelkében is olthatatlanul marad
szikrányi szeretet irántuk. (Talán ez menti meg őket, hogy embertelenné ne váljanak.)

…..

Cegléd, 2016

Édesanyám,

Most már teljes képtelenség virágot küldeni neked, de gondolataim, érzéseim (miért ne hihetném az egyre titokzatosabb és egyre rejtettebb valóságát megmutató anyagi világmindenségben, sőt az emberiség lassan, de biztosan kibontakozó “szellemi-burkában” [nooszférájába], amely körül öleli, áthatja), miért ne hihetném, mégis csak elér hozzád, amit érzek, gondolok. Teljék benne örömed, mint valamikor egy-egy mezei csokorban, melyet sétáim után vittem haza.

Mennyi éve már, hogy nem vagy közvetlenül köztünk? Beszélnek a dátumok. Akkor írtam, most miért ne írhatnék? Imádkozni imádkozom érted, hozzád. A Biblia tudósai szerint Istenben valamiképpen fennmarad a szeretet és ezért tudtok rólunk. Ezért mit is írjak magunkról? Csak, ami egyértelmű, találkozásunk közeledik. Könnyek nélkül majd én sem tudom itt hagyni szeretteimet, de hiszem, letörli azokat az ölelés, a mosoly, amivel vársz.

Anyám, Neked írtam. Ér annyit, mintha koszorút vinnék sírodra. Azt bárki láthatná. Miért ne olvashatná más levelemet, és szeresse egymást minden anya és gyermek.

Hálával,

Fiad

Következõ »