Találkozás a keresztre feszítettel
Gondolatok Mácz István legújabb könyvéről
Immár a második különös Húsvétot éltük meg az idén. Mégis köznapi értelemben vett csoda történt: az országosan ismert ceglédi közíró kezünkbe adott egy evangéliumi mértékkel is rövid remekművet. A Megfeszített Jézus történetét a keresztút 14 állomása szerint – kettő kizárólag csak Jézussal foglalkozott – a tragikus halált, egyben a dicsőséges feltámadást és megváltásunk drámáját. Mindegyik fejezethez illeszkedik, mert a történet elindítója: egy súlyos árulás. Mint Máté írja evangéliumában (26, 30) Jézus az utolsó vacsorán búcsúzik el tanítványaitól – még az áruló júdabeli Júdástól is, pedig a közösség pénztárosa szívében már akkor a bosszú, az irigység és anyagi szempontok dolgoztak. Az Oltáriszentség alapítása szerény vacsora keretében történt, Zakariás textusának egy részlete (13, 7) és a hozzá illő Zsoltárok (112-117) éneklése után a tanítványokkal Jézus emberi értelemben keserves éjszakát élt meg. Tudta, kiben mi lakik; tudta, hogy kariótiai Júdás kimunkált cselvetése mellett, a tanítványok szendergése és majd Péter gyávasága is növeli majd Jézus magányát és fájdalmát.
Az élet értelméről tűnődik Mácz István legújabb könyvében
Mácz István: Miért? – Tűnődések az élet értelméről című könyve nemrégiben jelent meg. Eszmélésünk idején, nyári esték csillagégboltja alatt, zölden lélegző fák társaságában mélyről bukkannak fel a kérdések: Miért élek? Mi végre vagyok a világon? Mi célja életemnek? Ki vagyok? Honnan jövök, merre tartok? Miért e néhány évtizednyi földi lét?
Öröm és ünnep – beszélgetés Mácz Istvánnal
A megtestesülés ünnepe
Hitünk középponti misztériuma, üdvtörténetének legfontosabb része Isten emberré válása. Ezt a titkot mutatja be mindannyiunk számára a kötet. Misztérium teremt ünnepet. A Megtestesülés Misztériuma tény. Ünnepelni az embernek, az egész embernek kell: szív, ész, akarat. Ha az értelem gondolatot kap, igazság sejlik föl előtte, akkor csodálatra gyullad. A szív ünnepe az érzés: öröm, megilletődöttség, érintettség. Gondolat és érzés tettre serkenti az akaratot. A gondolkozó értelem, az érző szív és a cselekvő akarat harmóniájában megszületik az emberben az ünnep.
Pápai lelkiség és szellemiség
Szent II. János pál pápa 1998-ban, éppen advent első vasárnapján adta közre a 2000. év nagy jubileumát meghirdető bulláját. Ennek első részében így fogalmaz: „Jézus az igazi újdonság, aki az emberiség minden várakozását fölülmúlja. Újdonsága örökre megmarad a történelem egymást követő korszakain át. Ezért Isten Fia megtestesülése és az üdvösség, melyet halálával és föltámadásával megvalósított, az igazi kritérium a történelmi valóság és minden olyan program megítéléséhez, mely azt tűzi ki célul, hogy emberibbé tegye az ember életét.”
Könyvem alapvetően a Szentatya által jegyzett, az Incornationis mysterium címet viselő bullájában kifejezett pápai lelkiséget, szellemiséget törekszik átadni a mindennapok emberének. Hívőhöz, vallás nélküli és kereső emberhez egyaránt szól. Mindenkinek. Egyszerűen és érthetően a Nagy Titokról.
Öröm és ünnep a ceglédi Mária rádióban
2015-ben egy beszélgetéssorozat keretében mesélek eddig megjelent könyveimről a ceglédi Mária rádió hallgatóinak. Öröm és ünnep című könyvem az adventi időszakban, karácsonyhoz közeledve a leginkább aktuális. Beszélgetőtársam most is Szelényi Péter volt. A teljes beszélgetés itt meghallgatható.
Mindenszentek
A gyász vakká tesz. Hasítsuk szét, hogy önmagunk tudatalatti mélyén elénk táruljon ember voltunk valósága: halhatatlanok vagyunk, örömre képesek, azért születtünk meg, hogy legyünk és örökké éljünk.
Ismerem, megéltem sokszor a gyászt. Keserű íze könnyeimnek a számban. De láttam és látom énem legmélyén: Jézusban vereséget szenvedett a halál. „Egyszer vagyok, hogy örökké legyek.” – vallom Hamvas Bélával.
Mindenszentek. Halottak napja.
Gyász az ember arcán, jól ismerem. Ám könnyeimen át látom és hiszem: a halálnál erősebb az élet, a mulandóság örök tengerbe torkollik, elment szeretteimmel találkozom és Isten otthonában együtt leszünk.
Pilinszkyvel vallom, hogy az „életet és halált lehetetlen nem egybelátni.” Mindenszentek alkalmával mindannyian gondolunk elhunyt szeretteinkre, családtagjainkra, gondolunk a halálra, túlvilágra, Istenre.
Könyvem velünk elmélkedik életről és halálról, örökkévalóságról, gyászról. Együtt érez velünk, gyászolókkal. Segít a gyász feldolgozásában. Nem fél kérdezni, miközben sejti, hogy halottjainkra emlékezve a saját halálunkra is gondolunk.
A ceglédi Mária rádióban a Veletek sírok, hogy velem reméljetek című könyvemről beszélgettünk Szelényi Péterrel. A teljes beszélgetés itt meghallgatható.
Mácz István: Szép az Isten
“Rendkívül fontos kérdés: Van-e Isten? Semmivel sem jelentéktelenebb kérdés: Isten szép?” – állapítja meg könyvében az író. A könyv igazában antológia. Isten szépségéről vall benne Platon, Assziszi Szent Ferenc, Keresztes Szent János, Pázmány Péter, Simone Weil, Benedetto Croce, Teilard de Chardin, Buber, Barth, Hamvas Béla, Maritian, Pilinszky János, Zelk Zoltán, Nemes Nagy Ágnes, Barsi Balázs, Juhász Ferenc, Simon András…. és sokan mások.
A teljes beszélgetés itt meghallgatható.
Mácz István: Találkoztam a szeretettel
Könyvről könyvre címmel beszélgetés-sorozatot indított a ceglédi Mária rádió. Mácz Istvánnal Szelényi Péter most a Találkoztam a szeretettel című könyvről beszélget. Időről időre közreadjuk a többi könyvről szóló beszélgetést is.
„Szívemből kimásolt sorokat adok át. Személyesebb, mint az előző könyvem, az Örülj velem. Emlékezés, inkább vallomás. Valami a lelkemből. Szívem dobbanásai.” – vallja a szerző.
A teljes beszélgetés itt meghallgatható.
Paál Zsolt: Gondolatok Mácz István legújabb könyve olvasásakor
Van egy tévesen La Rochefoucauld-nak tulajdonított idézet, mely valójában Jean Chardintől származik: „Ne désirer que ce qu’on a, c’est avoir tout ce qu’on désire”, mely hevenyészett magyar fordításban ekképpen szól: „Elégedjünk meg azzal, amink van.”
Igaz, Jean Chardinből is kettő volt, a festő és az utazó. A fenti idézet a XVIII. századi festőtől származik, akinek művészete és Mácz István egész életműve között rejtett és mégis nyilvánvaló hasonlóságot talál e sorok írója. Tovább
E-könyv: Suttogások és kiáltások…
Az író újabb könyve kölcsönözhető illetve olvasható mostantól elektronikus formában is a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárban.
A mű Pascal kérdésére keresi a választ: „Egész életünk azon fordul meg, vajon halhatatlan vagy halandó az ember?”
Mácz István: Suttogások és kiáltások halhatatlanságunkért – e-könyv
A másik
Minden embert tisztelni és szeretni – könnyű! Az meg jólesik, hogy saját magunkat szeressük. De, aki velem szemben jön az utcán, egy helyen dolgozunk, családtagok vagyunk, netán pont az ellenségem, akkor ki is az a MÁSIK?! Miként vélekedünk a „másikról”? A kommunizmus névtelenségbe akart beolvasztani minden embert. A fogyasztó társadalomban arctalanná lesz a másik, hiszen csak annyit ér, amennyi pénzt költ s fogyaszt. A hivataloknak csak szám. Szinte neve sincs, csak szám. Az csodálatos, miként Madách Imre írja, hogy az ember sárból és napfényből gyúrt élőlény. A francia Gabriel Marcel szerint a másik ember által nyílik ki a menny kapuja. Paul Sartre „Zárt tárgyalás” című drámájában írja le híres-hírhedt megállapítását: „A pokol – az a Többiek.” Egyszerűen: a másik a pokol. Tovább
Kísértés a jóra – interjú Mácz Istvánnal
Idén novemberben már negyedik bővített kiadásban jelenik meg Mácz István Kísértés a jóra című műve. Éppen 20 éve jelent meg először a teológus-író főleg fiataloknak szóló könyve, amely sorra veszi az erkölcsi alapértékeket, s azokat a történelmi személyiségeket, akikben „nem szó, nem fogalom vagy ismeret, hanem élet lett a jó.”
Tovább