Karácsonykor ránk mosolyog az Isten

Karácsonykor megszületett az Isten Fia. Karácsonykor ránk mosolygott az Isten. Jézus Krisztus tekintetében Isten mosolygott minden emberre.
Karácsonykor megszületett az Isten Fia.
Karácsonykor ránk mosolygott az Isten.
Igen, ott a betlehemi istállóban.
Pásztorok térdeltek eléje,
bölcsek földig hajoltak előtte,
és mit tett Ő? Az isteni Kisded?
Rájuk mosolygott!

Ó Kisded Jézus,
emberarccal ránk néző Isten,
valóban mosolyogtál, míg a Földön jártál?
Nem ír róla az Evangélium.
Az apokrif irodalom sem beszél róla.
A művészetekben sem találunk
márványba vésett, vászonra vagy falra
festett képekben mosolyt arcodon.
Az ikonok aranyában is komoly Isten vagy.
Uram az arcodon volt mosoly?

Másképpen kérdezem:
lehetett élned úgy igazi emberi életet,
hogy soha sem mosolyogtál?

Mosoly nélkül mondhattad:
“ENGEDJÉTEK HOZZÁM JÖNNI A KISDEDEKET.”
És ne mosolyogtál volna,
amikor megáldottad őket?

A halálból felébresztett Leány,
és a föltámasztott Naimi Ifjú,
mit láthatott arcodon, ha nem mosolyt?

Elképzellek, amint mondottad:
“ÉN VAGYOK A JÓ PÁSZTOR.”
“TANULJATOK TŐLEM, MERT
SZELÍD ÉS ALÁZATOS SZÍVŰ VAGYOK.”
Mosoly ül arcodon.

A halálra ítélt Asszonyra követ nem emeltek,
miután vádlói bűnét porba írtad,
vajon hogyan néztél az Asszonyra,
hogy a kínhalál rettegése
elmúljon szívéből
és megértse a neki mondott szavaidat:
“ÉN SEM ÍTÉLLEK EL, MENJ,
DE TÖBBET NE VÉTKEZZÉL.”

Vajon nem a szeretet mosolya
erősítette arcodon ígéretedet:
“ÖRÜLNI FOG SZÍVETEK,
ÉS ÖRÖMÖTÖKET SENKI NEM VESZI EL.”

Szíved melegsége mellett
mosolyod bátorítása is kellett, hogy higgyék:
“BARÁTAIMNAK MONDALAK TITEKET.”

Főpapi imádban kéred az Atyádat és a Mi Atyánkat:
“ÖRÖMÖM TELJESEN AZ ÖVÉK LEGYEN.”
A lélek mosolya, az öröm
ne látszódott volna mosolyban arcodon?

Ó, igen Betlehemi Jézus Krisztus,
nem hiába térdelek képzeletben most
pásztorok és tudósok közé, akiket
Kisded arcod mosolyával megajándékoztál,
hiszen míg a Földön jártál,
tekintetedben Isten mosolygott
minden emberre, akivel találkoztál.
Akkor, és ha akkor, akkor ma –
miért ne? Örök jelenben élő Isten!

Mosolyogj ránk Istenünk,
add örömödet – ne csak karácsonykor –
szavaidban, gondviselésedben…
És mi ezen a szent éjszakán
és életünk mindennapjain át
visszamosolyoghassunk Rád…

Mácz István

————————————-
A szerző “Isten legszebb meséje” címmel tavaly megjelent elmélkedését a karácsony üzenetéről olvasta már?

Ossza meg másokkal is!Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on TwitterShare on TumblrEmail this to someone

Hozzászólások